Mark 14

Hogy, ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva. ^a1A miket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok! ^b 2

Krisztus megkenetése Bethániában

3Két nap mulva pedig húsvét vala és a kovásztalan kenyerek ünnepe. És a főpapok és az írástudók tanakodnak vala, hogy csalárdsággal mimódon fogják meg és öljék meg őt. ^c 4Mert azt mondják vala: Ne az ünnepen, hogy a nép fel ne zendüljön. ^d 5Mikor pedig Bethániában a poklos Simon házánál vala, a mint asztalhoz üle, egy asszony méne oda, a kinél alabástrom edény vala valódi és igen drága nárdus olajjal; és eltörvén az alabástrom edényt kitölté azt az ő fejére. ^e 6Némelyek pedig háborognak vala magok között és mondának: Mire való volt az olajnak ez a tékozlása? ^f 7Mert el lehetett volna azt adni háromszáz pénznél is többért, és odaadni a szegényeknek. És zúgolódnak vala ellene. ^g 8Jézus pedig monda: Hagyjatok békét néki; miért bántjátok őt? jó dolgot cselekedett én velem. ^h 9Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és a mikor csak akarjátok, jót tehettek velök; de én nem leszek mindenkor veletek. ⁱ 10Ő a mi tőle telt, azt tevé: előre megkente az én testemet a temetésre. 11Bizony mondom néktek: Valahol csak prédikálják ezt az evangyéliomot az egész világon, a mit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az ő emlékezetére. ^j 12Akkor Júdás, az Iskariotes, egy a tizenkettő közül, elméne a főpapokhoz, hogy őt azoknak elárulja. ^k 13Azok pedig, a mint meghallák, örvendezének, és igérék, hogy pénzt adnak néki. Ő pedig keresi vala, mimódon árulhatná el őt jó alkalommal. ^l

Páska, és az úrvacsora szereztetése

14És a kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, mikor a húsvéti bárányt vágják vala, mondának néki az ő tanítványai: Hol akarod, hogy elmenvén megkészítsük, hogy megehesd a húsvéti bárányt? ^m 15Akkor elkülde kettőt az ő tanítványai közül, és monda nékik: Menjetek el a városba, és egy ember jő előtökbe, a ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt, 16És a hová bemegy, mondjátok a házi gazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt? ⁿ 17És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló házat berendezve, készen: ott készítsétek el nékünk. ^o 18Elmenének azért az ő tanítványai, és jutának a városba, és úgy találák, a mint nékik megmondotta, és elkészíték a húsvéti bárányt. ^p 19Mikor pedig este lőn, oda méne a tizenkettővel. ^q 20És a mikor leülnek és esznek vala monda Jézus: Bizony mondom néktek, egy közületek elárul engem, a ki velem eszik. ^r 21Ők pedig kezdének szomorkodni és néki egyenként mondani: Csak nem én? A másik is: Csak nem én? ^s 22Ő pedig felelvén, monda nékik: Egy a tizenkettő közül, a ki velem együtt márt a tálba. ^t 23Az embernek Fia jóllehet elmegy, a mint meg van írva felőle; de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb lenne annak az embernek, ha nem született volna. ^u 24És mikor ők evének, vévén Jézus a kenyeret, és hálákat adván, megtöré és adá nékik, mondván: Vegyétek, egyétek; ez az én testem. ^v 25És vévén a poharat, és hálákat adván, adá nékik; és ivának abból mindnyájan; ^w 26És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség vére, a mely sokakért kiontatik. ^x 27Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szőlőtőnek gyümölcséből mind ama napig, a mikor mint újat iszom azt az Isten országában. ^y 28És dicséretet énekelve kimenének az olajfák hegyére. ^z 29És monda nékik Jézus: Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem; mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok. ^aa 30De feltámadásom után előttetek fogok felmenni Galileába. ^ab 31Péter pedig monda néki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is, de én nem. ^ac 32És monda néki Jézus: Bizony mondom néked, hogy ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas kétszer szólana, háromszor tagadsz meg engem. ^ad 33Ő pedig annál inkább erősíti vala: Ha veled együtt kell is meghalnom, semmiképen meg nem tagadlak téged. Hasonlóképen szólanak vala a többiek is.

Gyötrődés a Gecsemáné kertjében

34És menének ama helyre, a melynek Gecsemáné a neve; és monda az ő tanítványainak: Üljetek le itt, a míg imádkozom. ^ae 35És maga mellé vevé Pétert és Jakabot és Jánost, és kezde rettegni és gyötrődni; ^af 36És monda nékik: Szomorú az én lelkem mind halálig; maradjatok itt, és vigyázzatok. ^ag 37És egy kevéssé előre menvén, a földre esék, és imádkozék, hogy, ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra; ^ah 38És monda: Abba, Atyám! Minden lehetséges néked. Vidd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied. ^ai 39Azután visszatére és aluva találá őket, és monda Péternek: Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig vigyázni? ^aj 40Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erőtelen. ^ak 41És ismét elmenvén, imádkozék, ugyanazon szavakkal szólván. ^al 42A mikor pedig visszatére, ismét aluva találá őket; mert a szemeik megnehezedtek vala, és nem tudták mit feleljenek néki. ^am 43Harmadszor is jöve, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Elég; eljött az óra; ímé az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik. ^an 44Keljetek föl, menjünk: ímé elközelgett, a ki engem elárul. ^ao

Jézus elfogatása

45És mindjárt még mikor ő szól vala, eljöve Júdás, egy a tizenkettő közül, és vele együtt nagy sokaság, fegyverekkel és botokkal, a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől. ^ap 46Az ő elárulója pedig jelt ada nékik, mondván: A kit megcsókolok majd, ő az; fogjátok meg azt, és vigyétek el biztonsággal. ^aq 47És odajutván, azonnal hozzáméne, és monda: Mester! Mester! és megcsókolá őt. 48Azok pedig ráveték kezeiket, és megfogák őt. ^ar 49De egy az ott állók közül az ő szablyáját kivonván, a főpap szolgájához csapa, és levágá annak fülét. 50Jézus pedig felelvén, monda nékik: Mint egy rablóra, úgy jöttetek-é reám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?! ^as 51Naponta nálatok valék, a templomban tanítva, és nem fogtatok meg engem; de szükség, hogy az írások beteljesedjenek. ^at 52Akkor elhagyván őt, mindnyájan elfutának. ^au 53Egy ifjú pedig követé őt, a kinek testét csak egy gyolcs ing takarta; és megfogák őt az ifjak. 54De ő ott hagyva az ingét, meztelenül elszalada tőlük. ^av 55És vivék Jézust a főpaphoz. És oda gyűlének mindnyájan a főpapok, a vének és az írástudók. 56Péter pedig távolról követé őt, be egészen a főpap udvaráig: és ott üle a szolgákkal, és melegszik vala a tűznél. ^aw

Kihallgatás, vallomás és szenvedés Kajafás előtt

57A főpapok pedig és az egész tanács bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt; de nem találnak vala. ^ax 58Mert sokan tesznek vala ugyan hamis tanúbizonyságot ellene, de a bizonyságtételek nem valának megegyezők. 59És némelyek fölkelének és hamis tanúbizonyságot tőnek ellene, mondván: ^ay 60Mi hallottuk, mikor ezt mondá: Én lerontom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, a mely nem kézzel csináltatott. ^az 61De még így sem vala egyező az ő bizonyságtételük. ^ba 62Akkor a főpap odaállván a középre, megkérdé Jézust, mondván: Semmit sem felelsz-é? Miféle bizonyságot tesznek ezek te ellened? ^bb 63Ő pedig hallgat vala, és semmit sem felele. Ismét megkérdezé őt a főpap, és monda néki: Te vagy-é a Krisztus, az áldott Isten Fia? ^bc 64Jézus pedig monda: Én vagyok. És meglátjátok majd az embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljőni az ég felhőivel. ^bd 65A főpap pedig megszaggatván ruháit, monda: Mi szükségünk van még tanúkra? ^be 66Hallátok a káromlást. Mi tetszik néktek? Azok pedig halálra méltónak ítélték őt mindnyájan. ^bf 67És kezdék őt némelyek köpdösni, és az ő orczáját elfedni, és őt öklözni, és mondani néki: Prófétálj! A szolgák pedig arczul csapdossák vala őt. ^bg

Péter bűne és bűnbánata

68A mint pedig Péter lent vala az udvarban, odajöve egy a főpap szolgálói közül; ^bh 69És meglátván Pétert, a mint melegszik vala, rátekintvén, monda: Te is a Názáreti Jézussal valál! ^bi 70Ő pedig megtagadá, mondván: Nem ismerem, s nem is értem, mit mondasz. És kiméne a tornáczra; és a kakas megszólala. ^bj 71A szolgáló pedig meglátva őt, kezdé ismét mondani az ott állóknak: Ez közülök való. ^bk 72Ő pedig ismét megtagadá. De kevés idő múlva az ott állók ismét mondják vala Péternek: Bizony közülök való vagy; mert Galileabeli is vagy, és a beszéded is hasonló. ^bl